„Ne sírj, apu, hisz megesik
ez mással is, hogy beiszik
és elfelejti kisfiát,
de már ne késlekedj tovább.
A Zsuzsa néni üzeni,
hogy legközelebb megteszi,
és elvitet, és más szülők…
Apu, gyere, mert őszülök.
Ha elviszel, én jó leszek,
a kocsma előtt elleszek
s te bent elpanaszolhatod
Szörnyű nehéz bánatod.”
(Jónás Tamás)
Ez a program a gyermekekért a pedagógusoknak íródott azzal céllal, hogy bemutassa a hazai gyermekvédelem rendszerét és az iskolán belüli gyermekvédelem szerepét. Munkámban a következő kérdésekre térek ki:
· modellek a gyermekvédelemben
· alapfogalmak:
Ø általános gyermekvédelem:
- az általános gyermekvédelem területei
- pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere
Ø speciális gyermekvédelem:
- hátrányos helyzet
- veszélyeztetett helyzet
· törvényi háttér:
Ø Gyermekek jogairól szóló egyezmény ® a gyermekek jogai
Ø az 1997. évi XXXI. törvény ® a gyermekvédelem rendszere
Ø 15 / 1998. számú NM rendelet ® a gyermekvédelmi felelős
A tájékoztatóanyag elkészítésében sokan segítettek, akiknek – személy szerint Petriné dr. Feyér Judit, Lichtenberger Krisztina, Szarka Attila – ezúton szeretnék köszönetet mondani. Remélem, hogy munkám segítségül szolgál nemcsak a gyermekvédelmi felelősöknek, hanem minden gyakorló pedagógusnak.
1.
Úgy gondolom egyet lehet érteni Volentics Annával, aki a Gyermekvédelem és reszocializáció c. művét azzal kezdi, hogy „a gyermekvédelem egyidős az emberiséggel”[1], azonban a jogi szabályozásra hazánkban csak 1901-ben került sor (1901. évi VIII. tc.). 1901-1945 közötti időszakban a gyermekvédelem elsősorban a csecsemőhalandóság, az ifjúkori kriminalitás ellen harcolt, valamint elindult a fokozottabb törődés fogyatékos, beteg gyermekekkel.
1945 után elsősorban az állam feladatának tekintették a gyermekvédelmi problémák megoldását, teljesen kizárva a család, az egyház, az alapítványok szerepét. Mivel a szocialista ideológusok úgy gondolták, hogy hazánkban a gyermekvédelemre átmenetileg lesz szükség – hiszen a szocialista társadalom építésével párhuzamosan a gyermekvédelmi problémák is megszűnnek – hatályon kívül helyezték az 1901-es Széll Kálmán-féle törvényt. Helyette ugyan születtek olyan törvények, rendeletek, amelyek a gyermekek érdekeit szolgálták, de a gyermekvédelmet érintő fontosabb kérdéseket egységesen és teljes körűen szabályozó törvény megalkotására nem került sor. A szocialista neveléstudományban etalonnak számító Makarenko gondolatai a gyermekvédelemben is éreztette hatását: nagyméretű „ipari technológiával szervezhető” nevelőotthonok, gyermekvárosok alakultak.
Az 1960-as évek végére egyre több kritika fogalmazódott meg a hazai gyermekvédelemmel szemben, a szakemberek szembesültek azzal, hogy folyamatosan növekedik azoknak a száma, akikkel foglalkozni kell a gyermekvédelemnek. Elindult az első gyermekvédelmi szakemberképzés, valamint a gyermekvédelmi intézményhálózat differenciálása: nevelési tanácsadókat hoztak létre, a hivatásos pártfogói rendszert elkezdték kiépíteni. Az 1970-es évek elejétől a szervezetileg újjáalakult iskolai gyermekvédelemnek is megnőtt a szerepe, melyben fontos szerepet kapott az ifjúságvédelmi megbízott.
Az 1989-es rendszerváltás során kialakuló helyzet a hazai gyermekvédelemre is hatást gyakorolt: a kilencvenes években Magyarországban lezajlódó gazdasági változások társadalmi átalakulást is okoztak. A társadalom egy részének életszínvonala nagymértékben megnövekedett, sokan pedig lemaradtak, gazdasági szempontból hátrányos helyzetbe kerültek. Az utóbbiakról való gondoskodás a gyermekvédelem egyik legfontosabb feladata lett. Emellett a családszerkezet átalakulásából adódó problémák kezelése és a napjainkban a gyermekek körében egyre jobban terjedő (mind a gyermekek ellen, mind pedig általuk elkövetett) erőszak is újabb és újabb kihívásokat jelent. Mindezeknek a feladatoknak az ellátásához paradigmaváltásra volt szükség, melynek alapján az 1997-es gyermekvédelmi törvény megszületett. Nézzük át azokat a szempontokat, melyek újfajta szemléletet hoztak a hazai gyermekvédelemben:[2]
1. a gyermek- és ifjúságvédelem a teljes korosztályra (gyermek: 0-14, fiatalkorú: 14-18 év között) vonatkozik
2. a gyermek inkább alanya, mint tárgya a gyermekvédelemnek
3. korlátozni kell az állam és képviselőinek beavatkozását a család életébe, a „legkisebb kényszer elve” érvényesül, azaz „a jogszabályban meghatározott ellátások igénybe vétele önkéntes” addig, amíg a gyermek testi – erkölcsi fejlődését nem veszélyezteti az adott helyzet
4. érvényesüljön a jogállamiság, a jogok között egyre jobban felértékelődnek a gyermeki jogok
5. a gyermekvédelmi feladatok ellátásában már nemcsak az álla, hanem az önkormányzatok, egyházak, karitatív, civil, nonprofit szervezetek is részt vesznek
6. ki kell tágítani a gyermekvédelemben részt vevők körét: új szakemberek, új segítő szakmák jelennek meg.
A gyermekvédelem fogalmának meghatározásánál többféle definícióval találkozhatunk. Legáltalánosabban a gyermeket fenyegető veszélyek elleni küzdelemként értelmezhetjük. A szakirodalom a veszélyeztető okok alapján megkülönböztet általános és speciális gyermekvédelmet.
Az általános gyermekvédelem körébe tartozik a fogantatás pillanatától kezdődően minden gyermeket érintő lehetséges veszélyek, problémák megelőzése, enyhítése, megszüntetése.
A gyermek születését megelőző gyermekvédelem a magzatot veszélyeztető dohányzás, gyógyszerszedés, kábítószerezés, túlzott fizikai munka, az éhezés ellen küzd. Ennek érdekében az 1997-ben hozott egészségügyi törvény kimondja a magzat egészséges fejlődésének ellenőrzését és a várandós anya egészségi állapotának védelmét, mely család- és nővédelmi gondozás keretében végzett terhesgondozás során valósul meg.
Az általános gyermekvédelem második kiemelkedő területe a gyermekek lelki gondozásának ellátása. A gyermek harmonikus fejlődéséhez elengedhetetlen a biztonságos, derűs és szeretetteljes légkör mind otthonában, mind pedig a gyermek nevelésével és oktatásával foglalkozó intézményekben. A gyermekvédelem segítheti a szülőket közérthető, praktikus tanácsokkal, alapismereteket nyújtó könyvekkel. Pedagógusként mi is ajánlhatunk a szülőknek olyan könyveket, amelyek a mindennapi életben előforduló problémákkal foglalkoznak: például Vekerdy Tamás munkái, a Hétköznapi pszichológia vagy a Fordulópont c. sorozatban megjelent könyvek. Az oktatási intézményekben a biztonságos légkör megteremtésének alapvető feltétele az, hogy figyelembe kell venni a gyermekek életkori sajátosságait mind a környezet kialakításánál, mind pedig az ismeretanyag meghatározásánál és közvetítésénél.
A gyermek fejlődéséhez alapvetően szükséges a gyermeknevelés, az iskoláztatás és az otthonteremtés kedvező feltételeinek biztosítása, mely elsősorban anyagi fedezetet jelenti. A mindenkori kormány egyik legfontosabb feladata a családpolitikai rendszer működőképes kiépítése. Az alábbiakban egy táblázatban foglaltam össze azokat az ellátásokat, amelyek minden – gyermeket nevelő – családot megilletnek. Az iskola, a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnök feladatai közé tartozik, hogy a szülőket tájékoztassa ezekről az ellátásokról, kedvezményekről.
|
Az ellátás, kedvezmény formája |
Az ellátás, kedvezmény leírása |
Törvényi háttér |
|
családi pótlék |
általában azután a gyermek után jár, aki még nem tanköteles |
1998. évi LXXXIV. törvény 8.§. |
|
iskoláztatási támogatás |
aki tanköteles, illetve aki már nem tanköteles, de közoktatási intézmény (alap- vagy középfokú) tanulója és 20. életévét nem töltötte be. |
1998. évi LXXXIV. törvény 9.§. |
|
családi adókedvezmény |
kedvezmény illeti meg azokat a családosokat, ahol legalább az egyik családi pótlékra jogosult szülő személyi jövedelmadót fizet |
1995. évi CXVII. törvény |
|
rendszeres gyermekvédelmi támogatás |
A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekeivel ellentétben |
1997. évi XXXI. törvény 19.§ |
|
kiegészítő támogatási rendszer |
célja, hogy a gyermek étkezési, lakhatási és tanulási lehetőségeit biztosítsa |
1997. évi XXXI. törvény |
A speciális gyermekvédelem a testi-lelki fejlődésükben korlátozott gyermekekkel foglalkozik. Ezzel kapcsolatban két alapvető fogalom tisztázása elengedhetetlen: a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség.
A hátrányos helyzet olyan anyagi és kulturális életkörülmények, amelyek a tanulók egy részénél az átlagosnál gyengébb iskolai teljesítményt vagy a tanulással kapcsolatos motiváció hiányát eredményezhetik. A hátrányos helyzet hátterében a rosszabb életkörülmények, a művelődési hátrányok, a szülőknek az átlagnál alacsonyabb iskolázottsága, valamint nagyon gyakran egészségügyi okok állnak. A hátrányos helyzet még nem veszélyezteteti a gyermek személyiségfejlődését, de a hátrányok enyhítése a prevenció érdekében rendkívül fontos.
A hátrányos helyzettel szemben a veszélyeztetett helyzet a gyermek egészséges testi-lelki-szellemi-erkölcsi fejlődését veszélyezteti, akadályozza. Fontos figyelembe venni azt, hogy az ártó hatás mennyi ideig tart, mennyire halmozott és milyen súlyos. Veszélyeztetettségről beszélünk, ha deviáns, erkölcstelen a családi környezet, ha a gyermeket elhanyagolják, bántalmazzák. Ha veszélyeztetett gyermekkel találkozunk, azonnal a speciális gyermekvédelmet működtető jelzőrendszer tagjaihoz kell fordulnunk. A hátrányos helyzet olyan anyagi és kulturális életkörülmények, amelyek a tanulók egy részénél az átlagosnál gyengébb iskolai teljesítményt vagy a tanulással kapcsolatos motiváció hiányát eredményezhetik.
A hátrányos helyzet okai:
· rosszabb életkörülmények
· a művelődési hátrányok
· a szülőknek az átlagnál alacsonyabb iskolázottsága
· egészségügyi okok
A hátrányos helyzet még nem veszélyezteteti a gyermek személyiségfejlődését, de a hátrányok enyhítése a prevenció érdekében rendkívül fontos.
Veszélyeztetett helyzet a gyermek egészséges testi-lelki-szellemi-erkölcsi fejlődését veszélyezteti, akadályozza. Fontos figyelembe venni azt, hogy az ártó hatás mennyi ideig tart, mennyire halmozott és milyen súlyos. Veszélyeztetettségről beszélünk, ha deviáns, erkölcstelen a családi környezet, ha a gyermeket elhanyagolják, bántalmazzák. Ha veszélyeztetett gyermekkel találkozunk, azonnal a speciális gyermekvédelmet működtető jelzőrendszer tagjaihoz kell fordulnunk. A veszélyeztetettségnek különböző fokozatai vannak, melyek a következők:
A speciális gyermekvédelem rendszerét az 1997. évi XXXI. törvény határozta meg, melynek módosítására néhány héttel ezelőtt került sor. (Elsősorban az örökbefogadással kapcsolatos eljárást módosították. A változások 2003-tól lépnek hatályba) A gyermekvédelem rendszere továbbra is az 1997-es gyermekvédelmi törvény alapján működik.
E rövid történeti, fogalmi áttekintés után nézzük meg azokat a törvényeket, rendeleteket, amelyek a rendszerváltást követően a gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdéseket szabályozzák.
Az 1924-es Genfi Nyilatkozat és az 1959-es Nyilatkozat a gyermek jogairól után 1989. november 20-án New York-ban elfogadták a Gyermekek jogairól szóló egyezményt, melyet a Magyar Köztársaság 1990. március 14-én írt alá és 1991-ben törvénybe iktatott (1991. évi LXIV. törvény)
Az Egyezményben legfőbb alapelvként fogalmazódott meg, hogy a gyermekeknek – fizikai és szellemi érettségük hiánya, illetve korlátozott volta miatt – különös védelemre, jogi védelemre van szükségük születésük előtt és után. A tág értelemben vett gyermekvédelemnek az a feladata, hogy ezen jogokat biztosítsa, illetve lépéseket tegyen, ha valamely jog megsérül.
A gyermeki jogok egy része megegyezik a minden emberre érvényes jogokkal, másik csoportja az általános emberi jogokhoz képest valamely speciális szabályozást is ad, valamint vannak olyan jogok, amelyek kizárólag a gyerekekre érvényesek.[3] Az alábbi táblázatok segítségével rendszereztem a gyermekek jogait:
|
1. Minden emberre érvényes jogok: |
· kínzásokkal szembeni védelem · a névhez és nemzetiséghez fűződő jog · szociális biztonsághoz való jog |
|
2. Speciális szabályozást adó jogok: |
· különleges alkalmaztatási feltételek (munkajog) · eltérőek a bírósági ügyintézések, a gyermekekre, fiatalkorúakra vonatkozó szabadságvesztésnek körülményei |
|
3. Kizárólag vagy főleg gyermekekre vonatkozó életviszonyokat szabályozó jogok: |
· örökbefogadás · elemi oktatás · szülőkkel történő érintkezés |
A gyermeki jogoknak létezik másfajta csoportosítása, a jog jellege szerint megkülönböztetünk politikai, gazdasági, kulturális, szociális jogokat:
|
1. Politikai jogai: |
· a névhez és nemzetiséghez tartozás joga · kínzás és rossz bánásmód elleni védelem · milyen feltételek és körülmények esetén foszthatók meg a gyermekek szabadságuktól vagy választhatók el szüleiktől · gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság · egyesülési és békés gyülekezési jog · véleménynyilvánítás joga |
|
2. Gazdasági jogai: |
· a társadalmi biztosításból eredő előnyökben való részesedés · az olyan életszínvonalhoz való jog, amely biztosítja megfelelő fejlődésüket · a munkahelyi alkalmaztatás feltételei és a munkahelyi kizsákmányolással szembeni védelem |
|
3. Kulturális jogai: |
· az iskolához való hozzájutás · a pihenés, a szabadidő, valamint a kulturális tevékenységben való részvétel joga · tömegtájékoztatás joga |
|
4. Szociális jogai: |
· az elérhető legmagasabb egészségügyi ellátáshoz való jog, orvosi ellátáshoz való jog · az örökbefogadás szabályozása · a különleges ellátáshoz való jog a fogyatékos gyermekek esetében: „teljes és tisztes életet kell élnie” · nemi kizsákmányolással szembeni védelem |
Végigolvasva e jogokat, felmerül bennünk a kérdés, vajon milyen mértékben valósulnak meg? Természetesen az eszme nagyon szép, azonban egyre gyakrabban találkozunk azzal, hogy a valóságban ezeknek a jogoknak többsége sérül. Nézzünk erre egy példát!
Véleményem szerint a gyermeki jogok közül a tömegtájékoztatás joga érvényesül a legkevésbé. Az Egyezmény kimondja, hogy „elismerik a tömegtájékoztatási eszközök feladatának fontosságát, és gondoskodnak arról, hogy a gyermek hozzájusson a különböző hazai és nemzetközi forrásokból származó tájékoztatáshoz és anyagokhoz, nevezetesen azokhoz, amelyek szociális, szellemi és erkölcsi jólét előmozdítását, valamint fizikai és szellemi egészségét szolgálják.”[4] Azt hiszem addig, amíg a média főműsoridőben szinte csak akciófilmeket közvetít, a gyermekek a rajzfilmekben szörnyekkel, agresszív hősökkel találkoznak, a fiatalok kedvenc sorozatai sem szellemi, sem erkölcsi mintákat nem közvetítenek, addig nem lehet beszélni erkölcsi és szellemi jólétről. De mit is tud tenni az iskola, a pedagógus? Természetesen nem tudja megtiltani a gyermeknek, hogy nézze a televíziót, de ha már nézi, akkor „kritikus nézőként” tegye. A médiatermékekkel kapcsolatban nagyobb tudatosságot kell kialakítani. Segíthet, ha egy-egy osztályfőnöki órát nem sajnálunk arra, hogy a gyerekekkel a képernyőn történtekről beszélgessünk, kommentáljuk ezeket, illetve mutassunk rá, hogy a televíziózáson kívül sokféle más szabadidős program van. A szülőkben is tudatosítanunk kell, hogy a gyermek egészségére károsan hathat a túlzott televíziózás, számítógépezés.
A gyermeki jogokkal kapcsolatban felvetődik egy másik kérdés: vajon mennyire vannak tisztában a gyermekek azzal, hogy nekik jogaik is vannak? Úgy gondolom diákjainknak nagyon fontos megismerniük, hogy milyen jogokkal rendelkeznek az emberek, mikor kell azt gyakorolniuk és milyen kötelezettségeik vannak. Fontos az is, hogy tisztában legyenek saját gyermeki jogaikkal is. Ennek elsajátításában a D.A.D.A. program igen sokat segíthet. Nemcsak a gyermekekben kell tudatosítanunk, hogy léteznek gyermeki jogok, hanem a pedagógusokban is. Egy 1999-ben végzett – kissé elfogult – vizsgálat[5] azt mutatta ki, hogy a diák- és gyermekjogok iskolán belül egyáltalán nem érvényesülnek: „Úgy gondolják (t. i. a diákok), semmi értelme szembeszállni a tanári „terrorral”, amíg a „diáknak kötelezettségei vannak, s csak utána jogai” mentalitás uralkodik a tanárok körében, sőt, amíg egyes tanárok nyíltan ki is mondják: „Nincsenek diák- (és gyermek)jogok”
A hazai gyermekvédelem legmeghatározóbb törvénye az 1997-es gyermekvédelmi törvény, amely azt tűzte ki célul, hogy „megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.”[6]
A gyermekvédelemhez kapcsolódó feladatok ellátásában mind az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind pedig a civil szervezeteknek szerepet kell vállalniuk. A következőkben az állam és az önkormányzatok által biztosítandó, a speciális gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó ellátások és szolgáltatások rendszerét mutatom be.
|
ELLÁTÁSOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK |
A TÖRVÉNY ERRE VONATKOZÓ PASSZUSA |
|
PÉNZBELI ELLÁTÁSOK | |
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás |
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetben történő nevelését és megelőzze a gyermek kiemelését a családból. A települési önkormányzat képviselő-tesülete a gyermeket rendszeres támogatásba részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben. (19.§) |
|
Rendkívüli gyermekvédelmi ellátás |
A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (21.§) |
Gyermektartásdíj megelőlegezése |
A gyámhivatal a bíróság által jogerősen meghatározott gyermektartásdíjat megelőlegezi, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. (22.§.) |
|
Otthonteremtési ellátás |
Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy a tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. (25.§) |
|
Természetben nyújtott ellátás |
Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. (28.§.) |
|
GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS | |
Gyermekjóléti szolgáltatás |
A gyermekjóléti szolgáltatás fogalmáról a Gyermekjóléti Szolgálat feladatairól szóló részben foglalkozok |
|
Gyermekek napközis ellátása |
A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. (41.§.) |
|
Átmeneti gondozás |
A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. (45.§.) |
|
GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK | |
Otthont nyújtó ellátás |
Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára a teljes körű ellátást. (53.§.) |
|
Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás |
A megyei és a fővárosi önkormányzat a gyermekvédelmi szakszolgáltatást gyermekvédő intézet vagy más, szakszolgáltatást nyújtó intézmény működtetésével biztosítja. (66.§.) |
|
GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS | |
Védelembe vétel |
Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. (68.§) |
|
Családba fogadás |
A szülői felügyeletet gyakorló szülő kérelmére a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll. (70.§.) |
Ideiglenes elhelyezés |
Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete súlyosan veszélyezteti és emiatt a gyermek azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a szakellátás keretében a gyermeket ideiglenesen a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezi el. (72.§.) |
|
Átmeneti nevelésbe vétel |
A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel. (77.§.) |
Tartós nevelésbe vétel |
|
|
Utógondozás |
Az átmeneti és a tartós nevelés megszüntetése vagy megszűnése után a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli az utógondozást, melynek keretében elősegíti a gyermek, a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését. (92.§.) |
Ahhoz, hogy a gyermekvédelmi rendszer működjön, szükség volt egy szakembergárda kialakítására. A következőkben azokról a személyekről, intézményekről lesz szó, amelyek a gyermekvédelmi feladatok ellátásában központi szerepet töltenek be mind a prevencióban, mind a problémák kezelésében.
A gyermekvédelem team munkát igényel. Egy-egy gyermek sorsának rendezéséhez több szakember szól hozzá, akiknek együttműködése, az egymás közötti információcsere létfontosságú (lenne). A szakmaközi együttműködés alapfeltételeit az alábbi pontokban lehet összefoglalni:
· jól érthetően körül kell határolni az egyes szolgálat, intézmény feladatát, és ezzel meg kell ismertetni minden résztvevőt
· biztosítani kell a rendszeres egymás közötti egyeztetéseket, megbeszéléseket, a pedagógusok számára közösen kellene tartani továbbképzéseket, tájékoztatókat
· minden szükséges információt minden érdekeltnek a rendelkezésére kell bocsátani
E tájékoztatóban elsősorban a jelzőrendszer tagjairól (a bemutatás sorrendje természetesen nem jelent hierarchiát, mindenki ugyanolyan fontos a gyermekvédelem rendszerében!) sorrend a lesz szó, de nem szabad elfeledkeznünk a szülőkről sem. Nagyon gyakran a szülő nincs is tudatában annak, hogy magatartásával a gyermeket hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetbe hozta. A szülők bevonása a gyermekvédelmi feladatok megoldásába alapvető követelmény, nélkülük biztosan nem tudjuk megnyugtatóan rendezni a gyermek ügyét. Éppen ezért a legfontosabb feladatok közé tartozik az, hogy a szülőkkel partneri kapcsolatot alakítsunk ki. A gyermekvédelmi szakembereknek és a pedagógusoknak határozottan fel kell hívnia a szülők figyelmét arra, hogy nem ellenük, hanem értük is dolgozunk!
Az egészségügyi szolgáltatók közül a védőnői szolgálat szerepét szükséges kiemelnünk, amelynek a szakmai jogszabályokban előírt speciális feladatai egyrészt a várandós anyák, másrészt a 0-16 éves korú gyermekek és családjaik gondozása, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése, valamint a családgondozás. Elsősorban szociális és kisebb mértékben egészségügyi tájékoztatást, tanácsadást és segítségnyújtást kell adnia.
Nem szabad elfeledkeznünk a házi gyermekorvosi, orvosi, valamint az iskolaorvosi szolgálatról sem, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek egészségét veszélyeztető tényezők megelőzésére, kiszűrésére és megszüntetésére. Ezenkívül feladatai közé tartozik a gyermekek egészségügyi gondozása. Véleményem szerint e feladaton belül – itt elsősorban az iskolaorvosra gondolok – fokozott figyelmet kellene szentelni a gyermekek fogápolására, a higéniés szabályok elsajátítására, a látás- és hallászavarok kiszűrésére, hiszen nagyon gyakran e tényezők a tanulási problémák okai. Ezek felismerése alapvető fontosságú lenne.
Az egészségügyi szolgáltatóknak szorosabb kapcsolatot kellene fenntartaniuk a pedagógusokkal, tájékoztassák őket a gyermekek egészségügyi állapotáról, alapvető elsősegélynyújtási ismeretekről, az alkohol- és a kábítószerfogyasztás tüneteiről, a bántalmazás fizikai jeleiről.
A személyes gondoskodás nyújtó szolgáltatók közül a Családsegítő Szolgálattal és a Gyermekjóléti Szolgálattal foglalkozok részletesebben. Nagyon gyakran, főleg kisebb településeken, e kettőt nem választják külön. Mivel elsősorban feladataik bemutatására vállalkoztam, külön-külön nézzük meg kompetenciáikat.
A Családsegítő Szolgálat tevékenységét négy csoportra lehet osztani:
· a megelőző tevékenységek körében figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban előforduló, az egyén és a család életében jelentkező krízis okait és jelzi azokat az illetékes hatóság felé
· veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek keretében elősegíti – különösen – az egészségügyi szolgáltatók, a Gyermekjóléti Szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben
· tájékoztat a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról; szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt; segíti a rászorulót a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében.
· családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, illetve konfliktus megoldását
A Gyermekjóléti Szolgálat a Családsegítő Szolgálattal szorosan együttműködik. Elsődleges feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a jelzőrendszer tagjainak működtetése, a lehetőségekről, jogokról, támogatásokról való tájékoztatás és a gyermekkel foglalkozó intézmények koordinálása. E feladatokon kívül a szabadidős programok szervezése, a családok támogatása is hatáskörébe tartozik.
Véleményem szerint mindkét intézmény nagyszerűen tudná segíteni a rászorulókat, azonban itt is azzal a problémával találkozunk, hogy a szülők nem is ismerik. Egy kisváros általános iskolájában, kis mintán elvégzett (80 fő: 65 anya, 15 apa) vizsgálat során az alábbi adatokat kaptam:
|
1. Hallott- e már a Gyermekjóléti Szolgálatról? | |||
|
Igen: 35 anya |
Nem: 30 anya + 15 apa | ||
|
2. Tudja- e, hogy miben segíthet a Gyermekjóléti Szolgálat? (A 35 választ vizsgáltam meg) | |||
|
Pontosan tudta és igénybe is vette: 3 anya |
Sejtése volt, de konkrétan nem tudta: 20 anya |
Nem tudta: 12 anya | |
Úgy gondolom ezek az adatok magukért beszélnek: nem elég kitűzni a telefonszámot, hanem tájékoztatni is kellene a szülőket e szolgáltatók tevékenységéről.
A Nevelési Tanácsadó fő tevékenysége a nevelési, pszichológiai tanácsadás, a viselkedészavarokkal, beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárása.
A Nevelési Tanácsadó szakfeladatait minden esetben a szülők tudtával és egyetértésével látja el, kivéve azokat az eseteket, amikor a szülő magatartása okozza a gyermek problémáit. Ebben az esetben gyámhivatali határozat, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat jelzése alapján a jegyző írja elő a vizsgálatot.
Ezzel kapcsolatban fel szeretném hívni a figyelmet arra a mindennap tapasztalható jelenségre, hogy a szülők egyszerűen szégyellik elvinni gyermeküket a pszichológushoz, inkább nem vesznek tudomást a gondokról. Véleményem szerint a pszichológusok elfogadtatásában a pedagógusok is sokat tehetnek: a szülői értekezleten érdemes szót ejteni arról, hogy miben segíthet a Nevelési Tanácsadó, az iskolapszichológus. Ha lehetséges, akkor mutassuk be az iskolapszichológust a szülőknek, a gyerekeknek!
Napjainkban egyre gyakrabban fordul elő, hogy diákjaink akár áldozatként, akár elkövetőként kapcsolatba kerülhetnek a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal. Ilyenkor a pedagógusra is komoly felelősség hárul: sokszor ő lesz az egyetlen támasza a megzavarodott gyermeknek, akit nem szabad egyedül hagyni.
A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány olyan bűncselekményt, amelynek során gyermekkorú tanítványaink is veszélynek vannak kitéve:
· a kiskorú veszélyeztetése
· vagyon elleni bűncselekmények
· nemi erkölcs elleni bűncselekmények
· a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása: például amikor az elvált szülő jogtalanul magánál tartja, elrejti gyermekét
Ha tudomásunkra jut bármilyen bűncselekmény, azonnal jelentsük az illetékes hatóságoknak. A bűncselekmények mellett a gyermek közlekedési baleset áldozatává is válhat. Az elmúlt években folyamatosan növekszik a közlekedési baleset következtében meghalt gyermekek száma. A riasztó adatok fokozottabban felhívják a figyelmet arra, hogy szükséges kisiskoláskorban megtanítani gyermekeinknek a közlekedési szabályok és a segítségkérés formáinak (hogyan hívják fel a rendőrséget, a mentőket, milyen információkat kell megmondani, kihez forduljanak) gyakorlati alkalmazását.
Diákjaink nemcsak az erőszak elszenvedői, hanem okozói is lehetnek. A gyermekkori bűnelkövetés növekvő tendenciát mutat, mely ellen igen nehezen tudunk tenni. Sokszor a szülők használják ki a gyermeket, akit – mint bűnelkövetőt – jogilag 14 éves kora alatt nem lehet felelősségre vonni. A kisebb lopástól kezdődően a garázdaságig a bűncselekmények széles palettájával találkozhatunk. A gyermek gyakran nincs is tudatában annak, hogy bűncselekményt követett el, hiszen „én csak azt csináltam, amit mondtak nekem.” Itt a pedagógusnak abban látom a feladatát, hogy megpróbálja tisztázni a gyermekkel a helyes és a helytelen fogalmát, rávezeti arra, hogy az, amit tett nem egyeztethető össze a társadalom szabályaival.
A gyermek számára – bármilyen minőségben van is ott – trauma egy rendőrségi kihallgatás, még akkor is, ha a rendőrök kedvesek, figyelmesek. Sokszor nincs a gyermek mellett olyan családtag, aki segíteni tudna. Úgy gondolom, hogy a gyermeket tanító pedagógusnak támaszt kell nyújtania a gyermeknek. Nemcsak itt, hanem a bíróságon.
A gyermeket beidézhetik tanúnak a bíróságra például egy bűncselekmény kapcsán, de egyre gyakrabban válnak gyermekelhelyezési perek „főszereplőivé”. E tárgyalásokra fel kell készíteni a gyermekeket, jó lenne, ha a bíróságon belül biztosítanának a gyermek érdekeit védő szociális munkásokat, segítőket. Segítene, ha a gyermekkel megismertetnék a szituációt (például, ha egy alsó tagozatos gyermekről van szó, el lehet mesélni neki, hogy kik lesznek ott, milyen lesz a ruhájuk, miért kell neki odamenni, miért vannak ott azok az emberek, hová kell állnia).
A jelzőrendszer utoljára, de nem utolsósorban említett tagja a közoktatási intézményeken belül dolgozó gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A gyermekvédelem területén az iskola feladatait az 1993-as közoktatási törvény, illetve ennek módosítása, valamint a 11/1994. MKM rendelet határozta meg.
A közoktatási törvény 1996. évi LXII. számú módosításának 1. számú melléklete előírta az oktatási intézményekben félállású gyermekvédelmi felelős alkalmazását. Azonban nem történt meg a gyermekvédelmi felelős végzettségének pontos meghatározása, emiatt nagyon gyakran e feladatok ellátására kevésbé felkészült pedagógusokat jelöltek ki.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek a fent említett rendelet és a közoktatási törvény alapján az alábbi feladatokat kell ellátniuk:
· segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját
· az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről. Az alsósok esetében érdemes rajzzal „elmagyarázni”, hogy kihez fordulhatnak, ha valamilyen problémájuk van.
· a veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét
· feltárja az indokolatlan iskolai hiányzások okait
· biztosítania kell a hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását, ha szükséges korrepetálásokat szervezzen
· az osztályban tanító pedagógusok jelzése alapján – a segítőszolgálatok címével – segít azoknak a családoknak, ahol anyagi okok vagy veszekedések miatt diszharmonikussá vált életvitelük.
· rendszeres óralátogatásokkal nyomon követi a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelét, a tanórán kívüli viselkedését
· gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot
· A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken
· a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-. illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében
· az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegélyszolgálat, gyermekek átmeneti otthona, stb.) címét és telefonszámát
· az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószerellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése
· tanácsadás, tájékoztatás a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére
· tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról
· a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek felmérése az osztályfőnökök közreműködésével
· drog- és bűnmegelőzési programok szervezése
FONTOS: a jelenlegi költségvetési törvény
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bemutatkozására és a szülők tájékoztatására jó alkalom az év elején megtartandó szülői értekezlet, akár a szülőknek nyomtatott formában oda is adhatják a gyermekvédelmi felelős fogadóóráját, elérhetőségét. Érdemes a diákok számára fenntartani egy „postaládát”, melybe üzenetet lehet hagyni a gyermekvédelmi felelősnek, hiszen nagyon sok gyermek nem meri nyíltan elmondani a problémáit. Nagyon fontos, és ez nemcsak a gyermekvédelmi felelősnek a kötelessége, hanem mindenkinek, aki gyerekekkel foglalkozik: Nem szabad a gyermek bizalmával visszaélni!
Már fent említettem, hogy a gyermekvédelmi felelősnek kapcsolatban kell lennie a Gyermekjóléti Szolgálattal, hiszen „az iskola kapocs a család és a Gyermekjóléti Szolgálat között”. Elengedhetetlen, hogy aktív, mindennapos kapcsolatban legyenek egymással, tudjanak az iskolán belüli problémákról, jelezzenek vissza a gyermekvédelmi felelősnek, hogy milyen intézkedéseket tettek.
Nemcsak a Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködés jelentőségét kell kiemelnünk, hanem az iskolán belüli kommunikáció fontosságát. A gyermekvédelmi felelős segítő partnere a pedagógusnak: felvilágosítja a pedagógusokat, elsősorban az osztályfőnököket a hátrányos helyzet, a veszélyeztetettség tüneteiről, illetve ezek észlelése esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felé való jelzés lehetőségéről. Ha ez a kapcsolat nincs meg, komoly problémák, a gyermek jelzéseinek figyelmen kívül hagyásához vezethet. Nem biztos, hogy a gyermekvédelmi felelős minden gyermeket teljes mértékben meg tud ismerni, az osztályban tanító pedagógusokban tudatosítani kell, hogy ők azok, akik leginkább felismerhetik a gyermek problémáit. A gyermekvédelmi feladatok ellátásában részt kell vennie mindegyik pedagógusnak!
F. GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ:
A 2002-es törvénymódosításban jelent meg a gyermekjogi képviselő feladatainak leírása. A gyermekjogi képviselő a megyei, fővárosi gyámhivatal szervezeti keretei között működik. A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak védelmét és segíti a gyermeket jogainak megismerésében és érvényesítésében.
Körkép egy vizsgálat alapján az iskolai gyermekvédelemről: (Makai Éva)
Makai Éva 1999-ben végzett egy vizsgálatot, amelyben a pedagógusok gyermekvédelmi kultúráját vizsgálta. A vizsgálat több részből állt:
Érdekes és egyben elkeserítő az osztályfőnökök véleménye felkészítettségükről a gyermekvédelmi munkára: A megkérdezett pedagógusoknak csak 7%-a tartja felkészítettnek magát a gyermekvédelmi feladatokra! 55 %-uk állítja, hogy a pedagógusképzés során nem készítették fel a gyermekvédelmi munkára, míg 29 % vallja részben felkészítettnek magát.
A veszélyetetett gyerekeknek mindössze 13%-ával foglalkozik olyan pedagógus, aki felkészítettnek tartja magát a gyermekvédelmi feladatokra, 51 %-ával olyan pedagógus foglalkozik, aki nem tartja felkészítettnek magát a gyermekvédelmi feladatokra.
A pedagógusok jó szakmai felkészítése ellen ható tendenciákról számoltak be:
Az a pedagógus, akit felkészítettek a pedagógusképzésben a gyermekvédelmi munkára, egészen biztosan segítséget is kér munkájához, de természetesen nem evidens, hogy a felkészítetlenség együtt járna a segítségkérés elutasításával. Nagyon rossz tendencia az, hogy a vizsgálatban szereplők közül azok, akik felkészítetlennek tekinti magát a gyermekvédelmi munkára, nem kér segítséget a gyermekvédelmi munkájához.
A pedagógusok arra a kérdésre, hogy melyek a veszélyeztetettséget okozó legfőbb okok a következő sorrend alakullt ki:
Amikor a gyermekbántalmazásról beszélünk nemcsak a fizikai bántalmazásra kell gondolni, hiszen a zaklatás nem egyetlen formában jelenik meg: fizikai, szexuális és pszichológiai vagy érzelmi formát ölthet, az érintett személyiségre gyakorolt hatása minden értelemben összetett. Egy gyermeknek nemcsak a csontjait lehet összetörni, hanem a lelkét is. Minden testi erőszakos bűncselekmény együtt jár az érzelmi élet megsérülésével. Gyermekvédelmi munkánk során figyelni kell mindenfajta erőszak előfordulására.
Már a válás kapcsán közvetett módon érintettük az érzelmi zsarolás jelenségét, melynek többféle fajtája létezik:
· „Akkor szeretlek, ha megcsinálod a leckét!”
· „Csinálok Neked valami finomat, ha…”
· „Annyira beteg vagyok, inkább ne menjél el a barátodhoz!”
Az érzelmi erőszak másik fajtája az érzelmi elhanyagolás, a közömbösség a gyermek dolgai iránt, valamint az emocionális félreértés. Általában minden szülő azt hiszi, hogy az ő gyermeke a legtökéletesebb. Ez természetesen nem baj, akkor van gond, amikor a gyermek nem képes teljesíteni a szülő elvárásait. A gyerek és a szülő egyaránt ideges lesz, érzelmileg elfordulnak egymástól, kapcsolatukat teljesen megfertőzi az egymás iránti elégedetlenség. Pedagógusként találkozhatunk olyan szülővel, aki – gyermeke vágyait, képességeit figyelmen kívül hagyva – olyan tevékenységeket kényszerít rá, melyeket ő sem csinál szívesen. A pedagógusnak ilyenkor célszerű rámutatni, hogy a gyermek milyen területen tehetséges, hol tudná a minél jobban kibontakoztatni önmagát.
Nemcsak a szülők, hanem mi pedagógusok is akaratlanul megbánthatunk egy-egy gyermeket. Úgy gondolom érdemes Ancsel Éva gondolatait feljegyezni és fejébe vésni mindazoknak, akik gyerekekkel foglalkoznak akár szülőként, akár pedagógusként:
„A testi sértésekről készíthető látlelet. Így az is megállapítható, hogy hány napon belül gyógyulnak, De ki mondja meg egy szóról, egy hangsúlyról, egy vállvonogatásról vagy egy röhögésről, hogy meddig lehet utána életben maradni, s miféle belső vérzésekbe hal bele ilyenkor az ember?”
A fizikai bántalmazásnak is többféle fajtája van. A fizikai bántalmazástól a szexuális támadások az erőszakos cselekedetek széles spektrumával találkozhatunk. Szexuális támadásnak a gyermekek 4 éves koruktól 14-15 éves korukig vannak kitéve. A lányok esetében a legveszélyeztetettebb életkor 10-15 közötti időszak, hiszen a kislányból ekkor lesz felnőtt nő, az eddig gyermeknek tekintett lánynál kialakulnak a nőies formák. A fiúkat, főképpen 6-8, illetve 14-16 éves korukban, a fajtalan cselekmények elkövetői veszélyeztetik.
|
Az erőszak formája |
Tünetek |
Elhanyagolás |
· mosdatlanság · az erre még nem érett gyermeket egyedül hagyják · a bőr elhanyagolása · alulfejlettség · fertőzés a rossz higiénés viszonyok miatt |
|
Testi fenyítés |
· felszíni sérülések: mély sebek, súlyos bevérzések · a belső szervek sérülése · égések |
|
Szexuális támadások |
Testi jelek: · genitális terület viszketése, érzékenysége · fájdalmas vizeletürítés · zúzódás, karmolás, harapásnyom · járásban vagy ülésben jelentkező nehézségek · szakadt, foltos, pecsétes vagy véres alsónemű · arra utaló jelek, hogy a gyermeket levetkőztették · ondó a bőrön vagy a ruhákon · serdülőkori terhesség · ismétlődő húgyúti gyulladások · pszichoszomatikus tünetek
Viselkedésbeli jegyek: · szexuális jellegű utalások szóban, rajzban, játékban · ha korához képest túl sokat tud a szexuális jellegű dolgokról · ha életkorához képest szexuális szempontból túl érett · hirtelen kedélyingadozás · regresszív viselkedés · evésben jelentkező változások · a férfiakkal szembeni erős félelem · figyelemfelkeltő viselkedés · súlyos alvászavarok · szociális elszigetelődés · az érzelmi viszonyulás inadekvát kifejeződése · kortárskapcsolat zavarai · összpontosítási, tanulási zavarok · erős ellenállás a fizikai foglalkozásokkal szemben · félelem az orvosi vizsgálatoktól · antiszociális viselkedés |
Gondolatok a prevencióról és az egészségvédelemről
A prevenció megelőzést jelent, olyan tevékenységet, mely a veszélyhelyzetek kialakulásának vagy a már kialakult probléma továbbfejlődésének, súlyosbodásának megelőzésére irányul. A klasszikus megelőzési modell hármas tagozódása szerint az elsődleges megelőzés a betegséget (problémát) magát előzi meg. A másodlagos megelőzés leegyszerűsítve a gyógyítás, míg a harmadlagos megelőzés a már krónikus betegek rehabilitációja, majd visszaillesztése a társadalomba.
A prevenciós intézkedések magukba foglalják a gyerekek, szülők és a szakemberek felkészítését a problémára, illetve olyan információkat és alapvető jártasságot nyújtanak a gyerekeknek, melyek szükségesek biztonságukhoz és jólétükhöz. Gyakran a normák viselkedésre vonatkozó ismerethiány vagy bizonytalanság az oka a gyerekek áldozattá válásának. A gyerekek gyakran elmondják, hogy nem tudták van- e joguk visszautasítani a dolgot és más felnőttek megvédték volna- e őket, ha panaszkodnak.
A hatékony megelőzés része lenne, ha maguk a gyerekek többet tudnának a szexuális bántalmazásról. A jól informált gyerekek, akik jobban ismerik a különféle helyzeteket és embereket, illetve tudják, hogy szükség esetén hova fordulhatnak segítségért, valószínűleg kevésbé lesznek áldozatai bármilyen jellegű erőszaknak.
A gyermekeink többsége nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel ahhoz, hogy ellenálljon a szexuális visszaélésnek és a rendelkezésükre álló információ gyakran túl kései, zavaros, félrevezető.
Nem jó, ha csak ködös figyelmeztetések vannak, konkrétumok kellenek. Ideális esetben a szexuális felvilágosítás a családban zajlik, de ez gyakran nem történik meg, az iskola a legmegfelelőbb környezet a szexuális zaklatás megelőzését célzó nevelési programok bevezetésére.
Ha szenvedélybetegségről beszélünk, a megelőzés az egészség
megtartására, a negatív kortársi minták elutasítására, vagy a már kialakult
drogfogyasztás ártalmainak mérséklésére, további súlyosbodásának, megelőzésére
irányulhat.
Az egészségvédelem feladatainak meghatározásakor az
egészségfogalom és egészségérték mai jelentéséből kell kiindulnunk. Az egészség
ugyanis nemcsak a testi, lelki, szociális jólét állapota, hanem olyan dinamikus
folyamat mely egyensúlyra törekszik a test, a lélek és a környezet között. Ezért
ideális egészség nem is létezhet, hiszen egy folyamatosan változó világhoz kell
alkalmazkodási lehetőségeket megtalálni, képességeket kifejleszteni, célokat
megvalósítani.
Az egészség-megőrzés olyan eljárásmód, folyamat, amellyel az ember az egészségi állapotának fokozott ellenőrzésére és jobbá tételére alkalmas lehet. Az egészségvédelem célja az egyén megnyerése egészségének megtartására, fejlesztésére, a betegségmentes életévek kiterjesztésére.
Hatékony egészségfejlesztő programok csak akkor valósíthatók meg, ha azok változatosak és végiggondoltak a következő szempontok szerint:
1) Kire, vagy
kikre irányul a program? Fontos a célcsoport megjelölése.
2) Hol
zajlik?
3) Milyen eszközöket, módszereket használ?
4) Ki a program
végrehajtója?
1. Fontos és lehetséges célcsoportok: szülők, pedagógusok, szociális munkások, a droggal való találkozásnak még ki nem tett fiatalok, a különösen veszélyeztetett korosztályok, szervezett és szervezetlen kortárscsoportok, és mindazok akik e célcsoportokkal felelős emberként találkoznak.
2. Helyszín: az iskola, család, lakókörnyezet, a szabadidő eltöltésére szánt helyszínek, az egészségügy.
3. A legfontosabb eszközök
és módszerek: információk, készségfejlesztés, valamint alternatívák
nyújtása.
4. A programok lehetséges végrehajtói: az egészségügy, pedagógusok, segítő foglalkozásúak, közművelődésben dolgozók, bűnmegelőzési szakemberek stb. Ideális esetben a programok sikerét a felsoroltak együttműködése biztosítja.
“Ésszel éld az életet”: A Családok Szövetsége a Világ Békéjéért és Egységéért AIDS és drogprevenciós témakörben szervezett programja. Családok Szövetsége a Világ Békéjéért és Egységéért 1085 Budapest, Horánszky u. 19. I/1. Telefon: (1) 3384-875, Fax: (1) 3380-879
Vezető: Mina Attila
Életvezetési ismeretek és készségek: címû iskolai alapú személyiségfejlesztő, szenvedélybetegségeket megelőző programunk óvodásoknak és általános iskolás tanulók, és középiskolások (készülő félben) számára készült. Az egyes csoportok részére készített TANTERVEK vázlata csoportmunka eredménye: prevencióval és terápiával foglalkozó magyar orvosok, gyógyszerészek, tanárok, rendőrök, pszichológusok, pszichiáterek és kommunikációs szakemberek alkotása. A tantervhez a bevezetést megkönnyítő TANÁRI KÉZIKÖNYV –sorozat tartozik, amely tartalmazza az 1-2, illetve a négy évre szóló, minimálprogramot közvetítő mintajellegû óravázlatokat, és a tanulók munkáltatásához, valamint a tanárok felkészüléséhez szükséges háttéranyagokat
Tartalma:
- Felkészítés a családi életre;
- Az egészséges életmód választása;
- Hatékony kommunikációra nevelés;
- Személyiségfejlesztés;
- A szenvedélyek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) megelőzése;
- AIDS-prevenció.
Témakörei:
- Önismeret, a személyiség ismérvei, fejleszthetősége.
- Én, és a helyem a környezetemben (tájékozódás, beilleszkedés, együttmûködés, szereplehetőségek átélése).
- Egészséges és biztonságos élet (érték-közvetítés).
- Veszélyeztető tényezők (jártasságok a felismerésben).
- Óvd, védd magad! (A felelősségteljes viselkedés készsége.)
Kialakítandó készségek:
- Alkotó és kritikus gondolkodásmód;
- A problémamegoldás és a döntéshozatal lépései;
- A hatékony kommunikáció formái;
- Az érzelmi feszültség kezelése;
- Konfliktus-feloldás;
- Az együttmûködés és a versenyszellem egyensúlya;
- Önbizalom, magabiztos fellépés;
- Céltudatosság;
- A negatív befolyásolás elutasítása;
- Az egészséges, boldog életvitel választása.
Pedagógiai módszere:
Tapasztalatokra alapozott, interaktív, azaz kölcsönösen egymásra ható tanítási-tanulási mód.
A tanárfelkészítő tanfolyam tematikájából:
- Közösségépítés.
- A megelőzés filozófiája és stratégiái.
- A szenvedélybetegség szakaszai.
- A szenvedélybeteg családjában kialakuló szerepek.
- Kodependencia.
- A csoportfejlődés szakaszai.
- Szerepek a csoportban.
- A tanterv szerkezete.
- A tapasztalatokra
alapozott, kölcsönösen egymásra ható pedagógiai módszer elmélete, és
gyakorlata.
- Tanárok új szerepkörben.
- Tanulási és tanítási stílusok.
- ”Nehéz” emberek kezelése.
- Önbecsülés, önbizalom fejlesztése.
- Didaktikai játékok és szerepük a fejlesztésben.
- Alternatív értékelési módszerek.
- Tapasztalat- és élményszerzés tanulói, facilitátori és szülői szerepben.
- A szülők megnyerése
Mottó: Megőrizni könnyebb, mint visszaszerezni...
1. A mentálhigiénés programok és tevékenység keretei:
Szemléleti kerete és vezérfonala: az egészség-megőrzésre, betegség-megelőzésre helyezzük a fő hangsúlyt. Az életkornak megfelelő testi - lelki önismeret kialakítása lesz a célja.
A foglalkozások elsősorban osztályfőnöki órák, valamint délutáni fakultatív órák, szakkörök (Vöröskeresztes, Biológia, Környezetvédelem), egészséges életmód napok, erdei iskolák programjai keretében zajlanak.
Időkeretek: az egyes témakörök minimális idő igénye - 2 óra. Ezen felül - egyedi igények alapján - plusz órák tervezhetők. Különösen az önismeret, konfliktuskezelés, relaxáció, tanulásmódszertan témakörökben javasolt a minél nagyobb (5-10-15) óraszám.
2. Alkalmazott módszerek és technikák
- Ismeretközlés, felvilágosítás, tévhitek, téves ismeretek tisztázása, korrekciója.
- A témával kapcsolatos magatartás, viselkedés, értékek, érzelmek feltárására és alakítására irányuló beszélgetések, játékok, helyzetgyakorlatok.
- Készség- és kommunikáció-fejlesztő gyakorlatok, helyzetteremtés, játékok.
- Pozitív életmód minták, értékek kialakításának elősegítése, gyakoroltatása.
Általánosan fontos készségek, képességek, magatartásmódok, viselkedésformák - amelyeket mindegyik témakörnél segítenünk kell alakítani:
- Mások véleményének, álláspontjának meghallgatása, figyelembe vétele;
- Mások igényeinek tolerálása; Saját magunk és mások megbecsülése;
- Kudarcok, stressz - distressz helyzetek elviselésének, pozitív megélésének képessége. Bánni tudás sikereinkkel.
- "Az igényeink azonnali kielégítése iránti vágy..." - késleltetésének képessége (energiáink átmeneti időre történő átcsoportosításával);
- Reális test-kép, Én-kép, Más-kép kialakítása.
TÉMÁK:
1. Káros szokások, szenvedélyek - A drogok titokzatos világa...
- Mértékletesség, mértéktelenség Önkontroll és kontrollvesztés;
- Anyaghoz kötődő szenvedélyek, függőségek: - Dohányzás, kávézás (Cola- és édesség-függőség), nyugtató-, altató- és élénkítő szerek használata, alkohol- és kábítószer-fogyasztás;
- Tevékenység szenvedélyek: - Játékszenvedélyek (szerencsejátékok, pénznyerő automaták számítógépes játékok), kóros étkezési-, videózási szokások; stb.
- Legális (tolerált) drogok (élvezeti szerek) - mértékletes használat (felnőtt korban kialakítható kulturált kávé-, és alkoholfogyasztási szokások); káros mértékû, ill. mértéktelen használat (nikotin-, koffein-, alkohol- és gyógyszer-függőség);
- Illegális (tiltott) drogok (kábítószerek) - mértéktelen, ill. káros mértékû használat;
- A drogok, kábítószerek fajtái, tulajdonságai – különbségeik.
2. "Saját álláspontom, magatartásom, viselkedésem..."
- ...kialakítása a különböző szenvedélyekkel kapcsolatban (dohányzás, alkohol-fogyasztás, gyógyszerek- és a tiltott drogok használata);
- Azonosulás, elutasítás, megértés, elfogadás mások álláspontjával kapcsolatban;
- Kommunikációs helyzetgyakorlatok.
3. Mikor mondjunk NEM-et és HOGYAN...?
- Hogyan viselkedjünk, döntsünk nehéz helyzetekben?
- Csábítás, "kísértés", kínálás, kipróbálás...
- "Bajkeverő - áldozat"-típusú helyzetek megélésének, megoldásának gyakorlása;
- "Hogyan lesz egy 15 éves fiúból a kábítószer áldozata?" - egy "hétköznapi" történet továbbgondolása és a megoldás keresése (4-5 fős csoportokban) különböző szerepek szerint.
4. Szenvedélyeink, lelki életünk jelenségei:
- Irodalomban - Csáth Géza, Bulgakov, Hajnóczy Péter, A. Huxley, és mások mûvei nyomán;
- ... zenében - Jim Morrison, Müller Péter Sziámi, Tankcsapda és mások zenéi, szövegei kapcsán;
- ... és filmben - "A halászkirály legendája", Michael Ende: Végtelen történet, "Trainspotting"; "Meztelen ebéd"; "Egy kosaras naplója"; stb.
- Saját olvasmány és filmélmények, ill. saját alkotások (vers, novella, stb.) - elhozhatók, bemutathatók.
5. Hogyan őrizhetjük meg egészségünket, hogyan előzhetjük meg a betegségeket?
- Mit jelent a helyes életmód, a testi - lelki - szellemi egészség, teljesség, harmónia - és hogyan törekedhetünk rá?
- Fontos szerepe van ebben életünk minden tevékenységének: a megfelelő táplálkozásnak, testmozgásnak, pihenésnek, lazításnak, a szexnek, a testi - lelki önismeret alakulásának.
- Életszemlélet, lelki beállítódás - pozitív és negatív gondolkodásunk hatása egészségünkre.
6. ÉN-KÉP - Testi - lelki önismeretünk, önértékelésünk, önbizalmunk
- Tematikus önismereti, önbizalom-erősítő játékok; helyzetgyakorlatok;
- Empátiás készséget fejlesztő gyakorlatok - bizalomerősítő játékok;
- Brain-storming, ötlet-roham technikák;
- Szociometria - térben, mozgással;
- Relaxáció - zenével - a biztonságérzetet, önbizalmat, pozitív beállítódást erősítő formulákkal.
7. "Gubancok" - "Kinek van igaza?" - Konfliktusok kezelése
I Mit tegyünk, hogyan viselkedjünk, ha mégis konfliktusba kerülünk másokkal, "a világgal", ha "összeakadunk", veszekszünk szüleinkkel, tanárainkkal, partnerünkkel, barátainkkal, stb.
8. Lazítás - aktív pihenés - relaxációs módszerek
- A relaxáció - (autogén tréning) egészség-megőrző, betegség-megelőző és gyógyító módszer, eljárás, amely az izomtónus szabályozásán alapszik.
- Mit nyújthat nekünk a relaxáció, ha rendszeresen gyakoroljuk?
- Az egészség szinten tartását; testi fájdalmak csillapítását; alvászavarok megszüntetését;
- A koncentrációs képesség, memória javulását; a tanulási képességek fejlesztését;
- A testi - lelki - szellemi aktivitási szint, teljesítő-képesség növelését;
- Indulati feszültségek, szorongásos állapotok oldását; pozitívabb lelki beállítottságot.
- Hogyan segíthet a relaxáció a tanulásban, különös tekintettel az idegen nyelvekre?
9. Módosult tudatállapotok elérése - drogok, kábítószerek nélkül...
Különböző tudatállapotok - és szerepük mindennapi életünkben - ébrenlét, alvás, relaxált, hipnotikus és más meditatív állapotok; Bevezetés a meditáció világába...
10. Tanulási képességfejlesztés - gyorsolvasás – relaxáció
Tanulásmódszertan - tanulási technikák
- Koncentráció-, és memória-fejlesztő gyakorlatok;
- Tanulást segítő módszerek;
- Gondolkodásfejlesztő gyakorlatok;
- Problémakezelő, témafeldolgozó módszerek, technikák.
- Dinamikus olvasás - számítógépes olvasásfejlesztés.
- Relaxáció - autogén tréning.
- A tanulást, aktív pihenést, koncentráció-fejlesztést segítő módszerek.
- A relaxáció közvetett és közvetlen szerepe a tanulásban.
Szexuális felvilágosító órák, AIDS prevenció általános és középiskolásoknak
- A nő és a férfi nemi szerveinek felépítése és mûködése (anatómiai és élettani ismeretek).
- A serdülőkor. Anatómiai-, élettani-, és lelki változások. Menstruáció, tüszőrepedés, magömlés, önkielégítés, párkapcsolat, szerelem, csókolózás, petting. Az első szeretkezés időpontja.
- Nemi úton terjedő fertőzések, AIDS.
- Fogamzás-terhesség. Családtervezés. Fogamzásgátlás. Terhesség megszakítás.
- Női rosszindulatú daganatok (rákbetegségek).
- Normálistól eltérő szexuális irányultság, pornográfia, prostitúció
A másodlagos szocializáció intézményei így az iskola és az óvoda adhat olyan keretet, amelyek között mód nyílik, az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakulására.
A magyar népesség egészségi állapota rendkívül kedvezőtlen mutatókkal jellemezhető. Ha szemügyre veszünk szinte bármilyen nemzetközi összehasonlítást, jól látható, hogy a magyar népesség születéskor várható életesélyei, a születéskor várható élettartam jelentősen elmarad az Európa fejlettebb országaiban várhatótól, de még a korábbi szocialista blokk országai is kedvezőbb helyet foglalnak el e tekintetben.
A vezető halálokok, melyek e fentiekben jelzett kedvezőtlen statisztikai adatokat eredményezik, az alábbiak:
szív és érrendszeri megbetegedések,
alkoholos májcirrózis,
rákos megbetegedések (ezek a nem fertőző, krónikus megbetegedések),
közúti, munkahelyi illetve otthoni balesetek
öngyilkosságok.
E halálokok csaknem mindegyike összefüggésbe hozható az életmóddal, vagyis a táplálkozási, alkoholfogyasztási szokásokkal, dohányzással, a testmozgás hiányával, a kapcsolati problémákkal, a megküzdési stratégiák elégtelen voltával.
Azon igyekszünk, hogy újszerû szemléletet és módszereket tegyünk használatossá a mindennapi pedagógiai gyakorlatban. Kimondott célunk, hogy az iskola, mint kiemelkedően fontos szocializációs színtér atmoszféráját megváltoztassuk, s hogy ezáltal ahhoz járuljunk hozzá, hogy az iskola az egészségbarát életformák kialakításának mûhelyévé váljon.
Különösen aktuálissá válik ez a célkitûzés most, amikor az 1995-ben elfogadott Nemzeti Alaptanterv immár gyakorlattá kell, hogy váljon az iskolákban. Ez a dokumentum kötelezővé teszi az egészség-megőrzéssel kapcsolatos ismeretek, készségek és jártasságok oktatását minden magyar iskolában, sőt az egészségtan az alapvizsgának is részét képezi.
A program tehát alapvetően szocializációs, interorizációs értéktartalomként fogalmazódik meg, amelynek társadalmi értéküzenete van, és szervesen épül be a társadalom szocializációs intézményrendszerének közvetítendő tartalmaiba.
A tananyag spirálisan ismétlődő témakörei - a bevezető és összefoglaló fejezetek nélkül - a következők:
Kulcsfontosságú elem: a diákoknak érzéseiket és testüket is meg kell óvniuk a fenyegetettségtől és a sérüléstől. Meg kell tanulniuk, hogy az érzelmek jólétük fontos részét képezik, szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében s kezelésében.
Rávezeti a gyermekeket arra, hogy kritikusan viszonyuljanak a mindennapi és az ünnepi, formális étkezési és ivási alkalmakhoz, bevezeti őket az élelmiszerek, táplálékok “egészséges”, és “kevésbé egészséges” típusú osztályozásának folyamatába, kialakítja a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás fogalmát.
Az aktív személyes részvételt bátorítva segíti a gyermekeket a problémakörrel kapcsolatos személyes viszonyuk tisztázásában, elvárván, hogy saját döntésük alapján valamilyen rendszeres fizikai aktivitást fejtsenek ki. Ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényel a személyes higiénével való fokozott foglalkozás, amire ez a tananyagrész ugyancsak lehetőséget biztosít.
A fejezet célja, hogy általános és kiegyensúlyozott képet adjon a drogok természetéről, az előírásokkal megegyező és helytelen alkalmazásukkal kapcsolatos kérdésekről, beleértve a drogfogyasztás következményeit is; megtanítsa őket arra, hogy felismerjék azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben – legális vagy tiltott – “anyagokkal” kínálhatják őket, és hogy megfelelő döntéseket tudjanak hozni.
A fejlődés különböző aspektusait tartalmazza, beleértve a serdülőkort és a nemi érést is, a biológiai aspektusok mellett feldolgozván a szexualitás társadalmi és érzelmi változásait is.
Elősegíti, hogy a diákok képesek legyenek felismerni az önmagukban és másokban ébredő érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát, egyidejûleg lehetővé teszi olyan készségek elsajátítását, melyek révén újraépíthetik és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat.
A tananyagrész a környezeti ártalmakra vonatkozó ismereteken túl hangsúlyt helyez a személyes kompetencia, felelősség és környezethez való viszony kérdésére. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy témáról témára haladva a pusztán az egészségre koncentráló szemléletmódtól eljussanak az egészség holisztikus értelmezéséig, az egészségvédelembe egyre inkább beleértsék a barátokat és a családot, a szûkebb és tágabb közösséget és környezetet is.
“Egészséged testben, lélekben”: CHEF-program
- óvodáskortól a középiskola végéig terjedő drog- és alkoholmegelőző program. Ez volt az első olyan program Magyarországon, amely a szenvedélybetegségek megelőzését elsősorban a személyiségfejlesztésre alapozva, az iskolai oktatás kereteiben képes megvalósítani.
- A tananyag segítségével a megelőzést már óvodáskorban meg lehet kezdeni, és még az ifjúkorban is sikerrel lehet alkalmazni. A legfőbb célkitűzés a drogproblémák hátterében álló érzelmi feszültségek, bizonytalanságok megszűntetése, és azoknak a képességeknek kialakítása, amelyek révén az érzelmi egyensúly kialakítható és fenntartható.
Az “Egészséged testben, lélekben” című program fejezetei:
Információ: a drogról, alkoholról és más káros szerekről nyújt az életkornak megfelelő ismereteket.
Önismeret: hozzásegít az egészséges pozitív énkép, a magas önbecsülés, a megfelelő önbizalom és önelfogadás kialakulásához, a tehetségek és képességek felfedezéséhez.
Döntéshozás: a döntési stratégiák és döntési technikák elsajátítását segíti elő, és megtanít az okok és következmények összehangolására, a döntési helyzetek lehető legjobb megoldására.
Stresszkezelés: segít a feszültségeket okozó helyzetek kezelésében, a stabil érzelmi háttér megtartásában.
A “Mondj nemet!” c. fejezet: amely a káros és veszélyes helyzetek visszautasítására készít fel - a fentiekhez szervesen illeszkedik, de akár önálló programként is alkalmazható.
A GYERMEKVÉDELMI MUNKÁT SEGÍTŐ MŰVEK (e lista sem teljes még…)
Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1988.
Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv. KJK, Bp., 2001.
Makai Éva: Szétszakadt és meg nem font hálók. Iskolai gyermekvédelem a ’90-es években. OKKER, Bp., 2000.
Veczkó József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai. Tankönyvkiadó, Bp., 1990.
Vikár György: Az ifjúkor válságai. Animula, Bp., 1999.
A Család, Gyermek, Ifjúság c. folyóirat számai
[1] Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1996. 7. p.
[2] Makai Éva: Szétszakadt és meg nem font hálók. OKKER, Budapest, 2000. 139-140. p. és Szöllősi Gábor: A gyermekjóléti szolgáltatás előzményei, közpolitikai kapcsolatai és funkciói. Család, gyermek, ifjúság. 2000. 4. szám 17-23. p.
[3] 1991. évi LXIV. törvény a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről. CD – Jogtár. Németh András: Nevelés, gyermek, iskola. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1997. 98-100. p. B. Aczél Anna: Gyermeki jogok. In: Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Pedagógiai Lexikon. I. kötet. 600-601. p.
[4] 1991. évi LXIV. törvény a Gyermekek jogairól… 17. cikk. CD-Jogtár
[5] Jankech Violetta: Jogukban áll hallgatni. Első Század, 2001. 1. szám 51-72. p.
[6] 1997. évi XXXI. törvény… 1.§. CD-Jogtár